2016. április 14., csütörtök

2016. április 10., vasárnap

Esküvőre készül


Az esküvőkiállításon felfigyelve elbűvölő külsejére és észrevették rajongását a menyasszonyi ruhák iránt Szabrinát felkérték egy fotózásra. Máté legnagyobb meglepetésére elfogadta a meghívást, mivel nem szeretné ha kedvese látná a ruháját ezért csak egyedül ment a fotózásra. Az még nem derült ki hogy milyen ruhát választ magának, de megadja az esélyt arra, hogy esetleg ez legyen a nagy napon viselt ruha.









































Május számomra mindig összekapcsolódik az esküvők hangulatával. Ébredezik a természet a fák felöltöznek mintha a természet esküvőt tartana.  Tagadhatatlan, hogy készíteni is szeretem ezeket a ruhákat. Sajnos baleset is érte, mikor elkészült a kiakartam vasalni és  elvasaltan az egyik fodrot. Szerencse, hogy a legalsó volt, és sikerült korrigálnom a hibát, bár nem volt egyszerű mert nem találtam hamar megfelelő anyagot.
Ilyen volt a felsőrész még a gyöngyözés előtt.



2016. április 3., vasárnap

Tavasz lesen

Szabrina régi osztálytársával találkozott, sajnos Máté nem tudta elkísérni mivel fontos feladata volt a munkahelyén, de arra biztatta kedvesét, hogy nélküle is menjen és érezze jól magát, hiszen régen 
nem került sor hosszabb csajos időtöltésre. Közeli erdőséget választották ulticélul. 
Bejárták hegyet, völgyet, kis patakot és a virágos rétet.

Vonattal érkeztek.








A nap sugarai még simát átjutottak a fák ágai között, hiszen még csak ébredezik a természet. 










A vízparton is jól elidőztek. A víz kellemes csobogós hangjával és a madarak énekével kiegészült a természet kórusa.


 









 Bejutottak egy fakitermelő területre is, kellemes frissen vágott gyantás fa illat lengte be az erdő ezen részét. 





Útjuk ismét a patak mellé kanyarodott, remek helynek bizonyult egy kis pihenésre.



Megjelent egy jóképű fickó és felajánlotta segít a lányoknak lejönni a magasból.   











 Megbeszélték, hogy bár nagyon kedves fickó volt, annyira nem szeretnének vele ismét találkozni. 







Utolsó pihenőt az ibolyás réten töltötték.






Sajnos megfeledkeztek az időről és a vonat nélkülük indult el.


Ezért velünk indultak haza.